Holdfényű császárhal

Holdfényű császárhal
	Akváriumi példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Acanthuroidei;
Család:	Doktorhalfélék (Acanthuridae);
Alcsalád:	Acanthurinae;
Nem:	Acanthurus; Forsskål, 1775
Faj:	A. leucosternon;
Tudományos név
	Acanthurus leucosternon; Bennett, 1833
Szinonimák
	Acanthurus delisiani Valenciennes, 1835; Acanthurus delisianus Valenciennes, 1835; Acanthurus leucosternum Day, 1889; Hepatus leucosternon (Bennett, 1833); Rhombotides leucosternon (Bennett, 1833);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Holdfényű császárhal témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Holdfényű császárhal témájú médiaállományokat és Holdfényű császárhal témájú kategóriát.

A holdfényű császárhal (más néven holdfény doktorhal) (Acanthurus leucosternon) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a doktorhalfélék (Acanthuridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A holdfényű császárhal előfordulási területe főleg az Indiai-óceán. Az elterjedése Kelet-Afrika partjaitól kezdve, északkeletre egészen az Andamán-tengerig, míg délkeletre a Karácsony-szigetig és Indonéziáig tart. Egyes állományai a Csendes-óceán nyugati felének a szélein is fellelhetők.

Megjelenése

Ez a hal általában 19 centiméteres, de elérheti az 54 centiméteres hosszúságot is. Azonban 13,8 centiméteresen már felnőttnek számít. A hátúszóján 9 tüske és 28-30 sugár van, míg a farok alatti úszóján 3 tüske és 23-26 sugár látható. Nagyon színes hal, melynek teste kék, a hasi része fehér, a feje fekete vagy sötétkék, a toroktól a mellúszók tövéig fehér sáv húzódik; a hátúszója élénk sárga, a szélén vékony, fekete szegéllyel; a többi úszója fehér; a fehér farokúszóján, a faroktő mellett és a farokvégén, egy-egy fekete, függőleges sáv helyezkedik el.

Életmódja

Trópusi és tengeri hal, amely a korallzátonyokon él legfeljebb 25 méteres mélységben. A 23-28 Celsius-fokos vizeket kedveli. A felnőtt a vízalatti sziklaszirtek lakója; általában magányos, de táplálkozáskor nagy rajokba gyűlhet. A kövekre, sziklákra letelepedett algákkal táplálkozik.

Szaporodása

Az ívási időszak alatt a hím és a nőstény elvonul és párt alkot.

Felhasználása

Ipari mértékű halászata van az akváriumok számára. Az ember is fogyaszthatja, de ezt inkább az élőhelyén levő halászok teszik.

Képek

Források

Acanthurus leucosternon Bennett, 1833 FishBase
Randall, J.E., 1956. A revision of the surgeonfish genus Acanthurus. Pac. Sci. 10(2):159-235.
Bennett, E.T. 1833. Characters of new species of fishes from Ceylon. Proceedings of the Committee of Science and Correspondence of the Zoological Society of London, 1832(2): 182–184. BHL reference page
DiBattista, J.D., Whitney, J., Craig, M.T., Hobbs, J.-P.A., Rocha, L.A., Feldheim, K.A., Berumen, M.L. & Bowen, B.W. (in press): Surgeons and suture zones: Hybridization among four surgeonfish species in the Indo-Pacific with variable evolutionary outcomes. Molecular Phylogenetics and Evolution, Available online 30 April 2016. doi: 10.1016/j.ympev.2016.04.036 reference page